2018. június 12.
Knebel István és Knebel Judit egykori építőmérnök hallgatók 2016-ban elhunyt édesapjuk, Dr. Knebel Jenő hidász (mérnök, címzetes egyetemi docens) emlékére megalapították a Knebel Jenő-ösztöndíjat. A díjat minden évben egy hallgató nyerheti el, aki a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán folytat mesterszakos tanulmányokat, és hídépítőmérnöknek készül. Az ösztöndíjjal az MSc-képzésben tanulókat támogatják, hogy az alapképzés elvégzése után a tehetséges fiatalok munka helyett választhassák a továbbtanulást, és Dr. Knebel Jenőhöz hasonló, pozitív beállítottságú, nagy szakmai hozzáértésű és nemzetközi látókörű hídépítőkké válhassanak.
A díjazott kiválasztása pályázat útján történik, melynek részletei ITT olvashatók. Az első pályázat jelentkezési határideje 2018. JÚLIUS 6. A nyertest a két díjalapító a kuratórium további három tagjával: Dr. Dunai László elnökkel, Dr. Balázs Györggyel és Dr. Kollár Lászlóval együtt választják ki. A három félévre szóló ösztöndíj mértéke félévente 250.000 forint, amit az aktív hónapokban havi 50.000 forintos bontásban kap meg a pályázat nyertese. A jelentkezési feltételek és pontos információk ITT elérhetők.
Knebel István és Knebel Judit, bár mindketten építőmérnökként diplomáztak, nem édesapjuk szakmájában dolgoznak. István a mérnöki szakma informatikai részével foglalkozik, Judit pedig belsőépítészeti területen dolgozik. Mindkettőjüknek fontos a társadalmi felelősségvállalás, István céges keretek között már részt vett támogatóként diplomaterv pályázatban, de most konkrét hallgatókat szeretnének motíválni a mestreképzésre. Azt gondolják, azzal, hogy évente egy hídépítő hallgatót segítenek mesterdiplomához jutni, azzal méltó módon tudják megőrizni édesapjuk és kortásai emlékét.
|
Dr. Knebel Jenő
1927-ben született, édesapja matematika-fizika szakos tanár, majd iskolaigazgató volt, fivére gépészmérnök lett, ő pedig az általános mérnöki pályát választotta (ami a mai építőmérnöki képzésnek felel meg). 1949-ben diplomázott, és rögtön elkezdett tervező mérnökként dolgozni az Állami Mélyépítéstudományi és Tervező Intézet (ÁMTI) hídosztályán. Egy évre rá a vállalat három részre bomlott, megalakult az Út- és Vasúttervező Vállalat (UVATERV), ahol egészen nyugdíjazásáig dolgozott, majd ezt követően 1997 és 2010 között a Pont-TERV Zrt. főtanácsadója volt. Ezzel párhuzamosan oktató, gyakorlatvezető volt a BME-n, 1974-ben megszerezte a doktori címet, 1977-ben címzetes egyetemi docens lett. Pályájának érdekessége, hogy egyik első tervezői munkája volt a Dunaföldvári Duna híd, melynek 50 évvel későbbi felújításában is részt vett tervezőként. Többször mondta, hogy generációjának mérnökei szomorú szakmai szerencsében részesülhettek: nekik jutott a háború pusztítása után a hidak újjáépítése. Számtalan hidat tervezett Magyarországra és külföldre is. Részt vett az Erzsébet-híd tervezésében is, az ő nevéhez fűződnek a budai lehajtók. Dolgozott a sokat vitatott Kőröshegyi-völgyhíd tervezésén is. Azt gondolta, hogy az autópálya hidaknak nemcsak praktikus funkciója van, az is fontos feladatuk, hogy megtörjék a vezetés monotonitását. Kedvenc hídjának a Lánchidat tartotta, „az a legszebb híd amit valaha is építettek”. 1997-ben Széchenyi-díjat kapott. Hidak, amelynek a tervezésében részt vett: Dunaföldvári Duna-híd építési terve, Győri Sétatéri híd építési terve, Tokaji Tisza-híd építési terve, Szolnoki Tisza-híd építési terve, Kisari Tisza-híd építési terve, Barcsi Dráva-híd építési terve, Erzsébet híd ortotrop pálya statikai számítása, Erzsébet híd budai felüljáró építési terve, Szegedi Tisza-híd építési terve, Árpád híd építési terve, Tiszapalkonyai Tisza-híd építési terve, Hárosi Duna-híd építési terve, Galváni úti Duna-híd engedélyezési terve, M0 autópálya északi Duna-híd egyeztetési terve, Lágymányosi Duna-híd építési terve, Expo gyalogos Duna-híd építési terve, Bajai Duna-híd oldalpálya erősítési terve, Tiszazugi Tisza-híd kapacitásbővítése, Dunaföldvári Duna-híd felújítási terve, Esztergomi Mária Valéria híd építési terve, Esztergomi Árok utcai híd engedélyezési terve, Szekszárdi Duna-híd kiviteli terve, Kőröshegyi Völgyhíd engedélyezési és kiviteli terve; Heluáni Nílus-híd építési terve (Egyiptom), Pozsonyi Duna-híd építési terve (Szlovákia), Duong híd építési terve (Vietnám), Jugoszláv exporthidak építési tervei (Bácska-Palánkai Duna-híd, Zombori Duna-híd, Sabáci Száva-híd, Smederovoi Dujna-híd, Lozniciai Duna-híd), Smederovoi felüljáró, Újvidéki Duna-híd), Isztambuli Aranyszarv öböl feletti híd ajánlati terve (Törökország), Asszuáni Nílus-híd ajánlati terve (Egyiptom).
|
