2018. szeptember 18.
Az Építőmérnök 200 rendezvény nyitóeseményén brit és magyar közjogi méltóságok ünnepelték az építőmérnöki szakmát. A rendezvény apropóját az adta, hogy kétszáz évvel ezelőtt alakult meg a brit Építőmérnökök Intézete (ICE), amit a jelenlegi formában létező építőmérnöki szakma első kamarájának tekinthetünk. A nyitóünnepségen beszédet mondott Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke, Áder János köztársasági elnök, Ő királyi fensége András, York hercege, valamit Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter. A műsorvezető, Takács Bence Ervin külön köszöntötte a közönség soraiban Józsa János rektor urat, Dunai László dékán urat (a BME társszervezőként jegyezte az eseményt), a két ország nagyköveteit: Szalay-Bobrovinczky Kristófot és Iain Lindsay-t, illetve az ICE képviselőit.
Nagy Gyula a rendezvény elnökeként nyitóbeszédében elmondta: az Építőmérnökök Európai Tanácsa a 2018-as évet az Építőmérnökök Évének nyilvánította. Ezután arról beszélt, hogy a mérnökök akkor tudnak megfelelni a 21. század kihívásainak, ha felkészültek, rendelkezésükre állnak a megfelelő eszközök, és a társadalom támogatását élvezik. „A rendezvény célja, hogy a társadalomnak megmutassuk, melyek azok a mérnöki alkotások, amelyek meghatározzák és alakítják a környezetünket.”
Őexcellenciája Áder János köztársasági elnök úr a várhegy alatt futó Váralagút építési munkálatait idézi fel, a Lánchidat is építő Clark Ádám ugyanis két irányból kezdte fúrni az alagutat. Sokan aggódtak, hogy esetleg nem találkozik majd a két járat, de természetesen nem így történt. Ekkor a skót mérnök büszkén megjegyezte, hogy az ő fúrása olyan egyenes, mint egy lénia, azaz vonalzó. „Bár ma a legtöbb egyenes vonalat számítógépek rajzolják, az emberek szemében a vonalzó máig hű jelképe a mérnöki tudásnak. Modern világunkat sok tekintetben az építőmérnökök rendezték be. Az elmúlt kétszáz évben korábban soha nem látott mértékű városiasodás történt. Az urbanizáció tovább gyűrűzik: 2050-ben négyből három ember városlakó lesz. Az építőmérnökökre óriási feladat vár, hiszen több infrastruktúrát kell megtervezniük és megépíteniük az előttünk álló évtizedekben, mint a mögöttünk hagyott 2000 évben. Mindezt, ha kiegészítjük a 21. század jogos környezeti, fenntarthatósági szempontjaival, akkor jól látható, hogy jó néhány Clark Ádám képességű építőmérnökre lesz szükségünk.”
Széchenyi Istvánról is említést tett annak kapcsán, hogy az államférfi sokat járt Nagy-Britanniában, ahonnan új ötleteket, találmányokat, innovatív gondolatokat hozott haza – ennek köszönhető többek között a Lánchíd is: „Ez a híd még nemzedékek hosszú sorának fogja tanítani azt, ami 200 év elteltével sem változott, és a digitális korban sem tud megváltozni: hogy építeni annyit jelent, mint alkotni, törekedni, kapcsolatot teremteni.”
Ő királyi fensége András, York hercege beszédében kitért arra, hogy az Építőmérnökök Intézetének megalapítása előtt csupán a hadmérnöki szakma létezett – azóta viszont szinte minden mögött mérnöki munka áll: „Mérnök. Minden egyes dolog, ami körülvesz bennünket ma, valamilyen módon a mérnököknek köszönhető. Az Építőmérnökök Intézetének fővédnökségét az apámtól vettem át. És úgy hallottam, hogy itt, Magyarországon is jellemző, hogy a foglalkozások apáról fiúra, vagy lányra szállnak tovább. … Bátorítanunk kell az építőmérnököket világszerte, hogy tudatában legyenek hivatásuk fontosságának. Az ilyen események és díjak azt jelzik a többi ember számára, hogy a mérnöki munka egy olyan dolog, amire büszkék lehetünk, amiért köszönetet mondhatunk.”
Palkovics László miniszter úr az orvosokhoz hasonlította a mérnököket, leginkább egy fontos aspektusból: „Míg a tudós a gondolatok, a mérnök a tettek embere A mérnökök, az orvosokhoz hasonlóan nem hibázhatnak, a tudósok és a kutatók munkájába, annak természetéből adódóan időnként belefér az eredménytelenség. A mérnökök viszont ezt nem engedhetik meg maguknak.”
A nyitóbeszédek után Áder János köztársasági elnök és Ő királyi fensége András, York hercege átadták a Lánchíd tervezőjéről elnevezett Tierney Clark-díjat (az építési munkálatokat vezető Clark Ádámmal csupán névrokonok). A Mosoni Duna fölött átívelő Klatsmányi Tibor-híd lett az év legjobb magyar építőmérnöki alkotása, a szerkezettervező, Mátyássy László okleves építőmérnök vette át a díjat. Emellett elismerő oklevéllel jutalmazták a szombathelyi Haladás Sportkomplexumot, az elhunyt szerkezettervező, Volkai János emléke előtt tisztelegve. Az oklevelet Dezső Zsigmond vette át.
A nyitóünnepség hivatalos programjának része volt egy hídterhelés: a BME Építőmérnöki Karának három hallgatója, Borsos Bence (aki levezényelte a terhelést), Katona Dorothy és Nagy Péter Balázs készítette el az új Galvani híd modelljét az eseményre. A nyilvános terhelés során egy elektromotorral mozgatott terhelőberendezést vezéreltek számítógéppel a közönség soraiból. A hídpályán elhelyezett himbarendszer elosztotta a terhelést a rendszer teljes hosszán, így modellezték azt, amit a valós hidak terhelésénél megpakolt teherautókkal valósítanak meg. Végül 1 tonna körül (ami egy kisebb személyautó tömege) nagy, jól látható lehajlás mellett elszakadt az egyik kábel. A fokozatos terhelés során jól látszott a híd lehajlása, majd az is, hogy a kábel elszakadása után megváltozik a teherbírás. Ezen a ponton, a teljes tönkremenetel előtt befejezték a terhelést. A magas rangú vendégek érdeklődve figyelték a hídmodell viselkedését.
Végül pedig Szántó László, a Mérnöki Kamara Tartószerkezeti Tagozatának elnöke, az esemény főszervezője, és a társszervező, Dunai László, a BME Építőmérnöki Karának dékánja átadták Áder Jánosnak és András hercegnek a Lánchíd makettjét.
A kétnapos esemény ezután szakmai előadásokkal folytatódott, amelyet Józsa János, a Budapesti Műszaki Egyetem rektora nyitott meg, jó hangulatú előadásával, amelyben reagált a nyitóbeszédekre, és kontextusba helyezte az építőmérnöki szakmát, kihangsúlyozva a brit és magyar vonatkozásokat. Bár saját állítása szerint csak „kicsipegette” a szakma történetének személyes, illetve az eseményhez kapcsolódó vonatkozásait.
A rendezvénysorozaton előadást tartott még Dr. Dunai László a magyar építőmérnök képzésről, Baranya Sándor, a Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék munkatársa, Siki Zoltán, a MMK Geodéziai Tagozatának elnöke és az Általános- és Felsőgeodézia Tanszék munkatársa, illetve több szekcióban töltöttek be elnöki szerepet a Kar oktatói.
Az eseménysorozat része az Építőmérnök 200 plakátkiállítás megnyitója, amelyből több plakát szól a magyar építőmérnök képzésről. A kiállítást a Bazilika előtt nyitották meg hétfőn, de szerda óta a Szabadság téren látható még egy hónapig.
Fotó: Philip János, Tóth Flóra
Szöveg: Tóth Flóra