A többnyílású falazott boltozott hidak építészeti örökségünk egyik legfontosabb részét képezik; sok ilyen szerkezet ma is jelentős szerepet játszik közlekedési infrastruktúránkban. Mechanikai viselkedésük azonban máig nem tisztázott. Ennek is köszönhető, hogy ellenőrzésükre és esetleges megerősítésük vizsgálatára jelenleg főként erősen közelítő módszereket használnak a mérnöki gyakorlatban.
Nyitott kérdés a szomszédos ívek egymásrahatása, illetve az, hogy a geometriától függően a terheket hogyan osztják meg egymás között az ívek. A karcsú, magas oszlopokon álló ívek erőjátéka jelentősen eltér a zömök, alacsony hidakétól, de e különbségek részletei sem tisztázottak. A többnyílású ívhidak nem síkbeli, hanem komplex térbeli szerkezetek, amelyekben a háttöltés és a szerkezet további elemei segíthetnek az íveknek a teherviselésben, ennek módját azonban még alig vizsgálták a szakirodalomban.
A kutatómunka célja számos, különféle geometriával és anyagi paraméterekkel rendelkező híd diszkrét elemes modelljén elemezni a következő kérdéseket:
- milyen a szerkezetek térbeli erőjátéka önsúly és kvázistatikus hasznos teher esetén;
- mik a főbb tönkremeneteli módok, és ezeket hogyan befolyásolja a szerkezetek karcsú vagy zömök volta;
- egy adott ív részletes elemzése esetén hány szomszédos ívet és azokon túloldalán milyen peremfeltételeket célszerű figyelembe venni, a híd geometriájától és anyagjellemzőitől függően.
A vizsgálatok elvégzéséhez háromdimenziós diszkrét elemes szoftver (3DEC) és szükség esetén klasszikus végeselemes szoftver (ANSYS) áll rendelkezésre.