2014. October 15.
Az Építőmérnöki Kar szakmai kirándulást szervezett hallgatóinak a Gruber József víztároló medencéhez.
„A Fővárosi Vízművek víztározóinak kapacitása 311-312.000 m³, amelyből 210.000 m³ a Gellért-hegyi medencékben raktároznak” – ismertette a Fővárosi Vízművek főmérnöke, Tóth Zsolt a látogatáson.
| Budapest és néhány agglomerációs település két nagy vízgyűjtő területből nyeri az ivóvizet. A fogyasztói igények kielégítéséhez szükséges vízmennyiség 28-29%-a a Csepel-szigeten, 70%-a a Szentendrei-szigeten található 800 csápos és csőkút biztosítja. A fogyasztók csapjához főváros alatt futó mintegy 4900 km csőhálózaton keresztül jut el a víz. A Gruber József víztároló medence „a csepeli gépházból (a Budafoki gépházon keresztül) a Duna alatt 1200-as és 800-as csöveken vezetik fel a kinyert vizet. A kialakított medencék funkciója, hogy a szivattyúkból felpumpált extra vízmennyiséget tárolják, és ülepítsék. |
A Műegyetem áramlástani kutatójáról, Gruber Józsefről elnevezett víztározó építése két év tervezői munka után 1974-ben kezdődött. A helyszín kiválasztásakor figyelembe vették, hogy a Gellért-hegy az ellátni kívánt terület központjában van, valamint hogy a hegy déli oldalán már korábban sziklákba „vájt” tárolókat alakítottak ki.
A tervezők a víztározó áramlástani kialakításához külön vizsgálatokat folytattak, amelynek eredményeként két 40 ezer m³ -es zongora alakú medence született meg. A kialakítás lényege, hogy a tározótérben soha ne maradjon pangó víz, illetve ne alakuljon ki turbulens áramlás. A víztározó áramlástani modellezését füsttel végezték. „Teszteléskor különböző színű füstökkel vizsgálták, hogy melyik színű füst távozik először” – ismertette a ma már kuriózumnak számító módszer részleteit a Tóth Zsolt, akitől megtudtuk, hogy tíz évvel ezelőtt számítógépes modellel leellenőrizték a medence vízáramlását. „Ugyanazt az eredményt kaptuk, mint a füsttel” – erősítette meg.
Fotó: viztorony.blog.hu
A medencéket egyenként 106 feszített beton technológiával készült oszlop tartja, ez a módszer megakadályozza a hajszálrepedések keletkezését. „A vízzáró és időtálló szerkezetet kialakításához folyamatosan két oldalról húzták össze a száradó betont, valamint vasrudakat építettek a medence falába, amelyeket a korrózió ellen cementtel vontak be. A technológia annyira bevált, hogy 2012-es felújítási munkálatok megkezdésekor a medencék vízzáróságával még semmilyen probléma nem volt” – derült ki.
A vízügyi szakember a jól megtervezett és kivitelezett munka kapcsán kiemelte, hogy építéskor az egyik legnehezebb feladat az 5000 négyzetméter alapterületű, 30 cm vastagságú fenéklemez elkészítése volt. Folyamatosan kellett betonozni, ezért 41 óra alatt három műszakban 200 ember óránként mintegy 50 m³ betont dolgozott be a fenéklemezbe. „Az ország valamennyi betont előállító gyára ide termelt.”
A víztározó első medencéje két év alatt készült el. A munkálatok és a tereprendezés 1980-ban fejeződött be. A szakember az arányokat érzékeltetve elmondta, hogy „Budapest napi vízfogyasztása átlagosan mindegy 432.000 m³ köbméter. Ekkora mennyiség kőolajból három hónapig elegendő az egész országnak.”
A szakmai kirándulás kari koordinátora Musa Ildikó volt. „Az építőmérnök hallgatók gyakran teszik fel a kérdést: Mit keres, milyen feladatot láthat el egy építőmérnök a vízműveknél csatornázási műveknél? Hogyan jelenik meg a ’vizes szakirány’?” A Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék laborvezetője ezért is tartotta fontosnak, hogy a hallgatók látogatást tettek a felújítási munkálatok idejére csak külön engedéllyel látogatható Gruber József víztároló medencénél.
„A létesítmény megtervezése, kivitelezése szerkezetes szakirányú tudást igényel. A közműhálózat tervezése, kivitelezése, üzemeltetése, a nyersvíz tisztítása, kezelése, a víz elosztása, a vízminőség biztosítása, a rekonstrukciós feladatok ellátásához pedig nélkülözhetetlenek a vizes szakirányon végzett építőmérnökök”– hangsúlyozta Musa Ildikó.
|
Gruber József (1915 – 1972) gépészmérnöki oklevelét a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerezte meg. Pályáját a Ganz gyár Diesel- és benzinmotor-próbaállomásán kezdte, majd a BME Aerodinamikai Intézetének adjunktusaként dolgozott 1947-ig. 1944-ben műszaki doktorátust szerzett, majd a 1947-től Zuglói Gépgyár tervezőmérnöke lett. 1951-től haláláig 1972-ig az Áramlástan Tanszék vezetője. 1953-1955 között a Gépészmérnöki Kar dékáni, majd 1961-1963 között a Műegyetem rektora. Gruber József MTA áramlás-technikai tanszéki munkaközösségének a megszervezésétől kezdve a vezetője volt. Nevéhez fűződik az álló és forgó lapátrácsok közötti áramlás korszerű matematikai eszközökkel történő leírása, amely elméletet kiterjesztette az összenyomható közegekre is. Vizsgálatsorozata, amelyet a járókerekek lapátjain kialakuló határréteg megismerésének érdekében indított, nemzetközi érdeklődést és elismerést váltott ki. 1960-tól tagja volt a Gesellschaft für Angewandte Mathematik und Mechanik nemzetközi társaságnak, valamint az International Union of Theoretical and Applied Mechanics Magyar Nemzeti Bizottságának. Főbb művei |
Fotó: MA
Kiemelt kép: Wikipédia